leégett a ház sebaj hagyjátok hadd maradjak a telken

nem zavarok sok vizet elvagyok üldögélek

eküszöm a ruhámat sem én szaggattam meg

nem gyászolok vagy bőgök nem kell aggódnotok értem

törökülésben hamut szórók a fejemre és

csodálkozom hogy most egyszerre jelentek meg

első pattanásaim és az ősz hajszálak 

amikor már mindegy akkor kezdenék élni

megásom a sírom és elnevezem pincének

arra húzom fel az új ház emeleteit csak hogy

akinek van szeme lássa

azzal ütöm el az ezutánt hogy játszom mintha élnék benne 

beteszem a fényképem az elsőre az ablakba és égve hagyom

a villanyt a lépcsőházban jelenlétem legyen fényes állandó

felmegyek a padlásra bekapcsolom a tévét hadd menjen

a háttérben valami zaj tegyünk úgy mintha lenne élet

fent a másodikon pedig csak én ordítok a tükörképemmel 

akinek van füle hallja

eközben az alagsori életem megmarad nekem

szépen csendben nem zavarok sok vizet a sötétben

nem gyászolok vagy bőgök nem kell aggódnotok értem

csak hagyjátok hadd maradjak a telken

//

the house burned down never mind let me stay on the ground

don’t bother I'm fine just killing time sitting around

my clothes were torn wasn’t me that’s for sure

don’t mind me at all I won’t weep nor will mourn

sitting cross-legged I put ash on my head and

I’m suddenly struck by the first spots and

grey hair appearing at the same time

as it became meaningless I would start life

my self-dug grave I’d name cellar

where I can build up the floors of the new house

for who has eyes let them see

I am killing the thereafter with playing as if I were living in it

I put my photo in the window on the first floor and leave the lights on in the stairwell may my presence be bright and permanent

I go up to the attic and turn the TV on let there be some

noise in the background let’s pretend to have life even if

it is just me on the second floor screaming at my reflection

whoever has ears let them hear

meanwhile my basement life is left for me only

being silent I do not disturb anyone in the dark

don’t mind me at all I won’t weep nor will mourn

just let me stay a bit longer on the ground