bajtsi violetta

bajtsi violetta

A szobaszám hatvankilenc

2018. február 17. - Bavio

1

lehet a címből mást gondolnál mint ami

rossz az aki rosszra gondol

de hülye aki nem

naiv lennék azt hinni hogy ennyi vagy csak csupasz valóság

végülis ez is egy fajta szexualitás lelki erőszak történet 

már megint ez a hiperkarma ugye

ez a kezdőhang meg a végszó amikor megerőszakolod a lelkedet ahogy én teszem és miattad teszem hidd el nekem

szóval ez most erről

talán attól függ meddig jutunk a beszédben

jó gyerünk

köszönöm

 

2

eddig hogyhogy nem írtál 

féltem hogy nincs már miről

hogy ne lenne

hát ami megtörtént az meg és pont ha van olyan hogy ezután az márcsak mintha visszafeleélés meg minek amúgy ha ezzel nem változik semmi

leginkább magad miatt meg akik itt maradtunk

értelek de leszarom ezt is kicsit igazságtalannak érzem hogy mintha hasznot húznék ebből jön a szörnyű és nő az ember fúj

gondolkodik

és azt is érzem egyre távolabb megyek tőle elvesztem ha az ezutánt választom élni tovább undorító kompromisszum

azt nem döntheted el hogy élni fogsz mert fogsz

igaz sajnos de tehetek úgy mintha nem élnék büntethetem magam folyhatok napról napra

lebiggyeszti a száját a szemébe nézve egyet bólint

nem vezet sehova tudom de kérdezem vezet bármi is bárhova

nem kell nekem megfelelj nem kell bizonyítanod hogy tudod elég vagy ott ahol vagy

ezt hogy érted

ne cenzúrázd az érzéseid kísérletezz milyen például őrjöngő dühös gyereknek lenni

megpróbálom köszönöm

 

3

és hogyhogy épp most

kiderült hogy nem volt meg a hetven túlteljesítettem

mennyi volt

hatvankilenc 

hülye kérdés sajnálom

rákerestem van ennek a számnak szimbolikája mint valami szar poén 

na

a hatos a férfi száma a hatodik napon teremtetett ugye és a kilences a bevégzettséget képviseli utolsó egyjegyűként

figyel

ez nem férfi és nem fair hogy képes bevégezni valamit hogy lehet hatalma egy élet felett 

sír

sír

 

4

és erre eljövök ide anglia elvonulás hogy rámszakadjon minden normális vagyok

minden vagy csak az nem szerintem ezt el lehet engedni nem láttam még olyat hogy normális csak legyél magad

jó lenne tudni azt hol találom melyik réteg alatt

hidd el harcol az a felszínre jutásért várj rá

félmosollyal kinéz a takaró alól

leül a lába mellé az ágyra

a szemével megköszöni

 

5

mi az abszolút angol

na mi

sör és fű helyett tea cigi kombó

mondj többet

az eső ellen nem tudsz mit tenni de a beborulást ezzel ki lehet védeni

forralok vizet tekersz cigit

persze köszi

 

6

megtaláltam őt itt egy padban egy fenyő lekonyuló karja alatt

milyen az a pad

fehér repedezett a telekről kifele néz egyedül van mintha folyamatos elvágyódásban lenne

ránéz és elneveti magát

ugye

van benne valami örök romantikus

hogy ez is vajon honnan minek köszönhető

 

7

tök jó hogy most itt ülünk

van ebben a padban valami

mosolyog

mosolyog

a napba nézek és fázik a szemem látom amit te nem

mit látsz

mindenben azt hogy valaki előre tudta hogy így lesz talán ő maga is

eddig a naplementét nézte most ránéz

van az a szám jodi címmel

mi van benne

két rész van ami kísérteties

angolul van

angolul fordítsd le és megérted na itt van először /your eyes are dark you might be dead /but I will hold you even then /until you breathe and I am fed /Jodi my dear I’m sorry but I must disappear /I leave you with a song and a tear /just please don’t wash away/ a másik meg /and though you are far I keep you in  place in my heart/ and never let the beast tear apart/ what happened there in May

és erre hogy találtál rá

mielőtt elköltöztem összeírt pár számot köztük volt ez is

már értem miért mondtad hogy kísérteties 

igen mintha megérezte volna a hónapot a hiányt az ezutánt

tényleg olyan

köszönöm

 

8

8

mi az hogy jó szép tiszta

hogy érted

tudod a valóság valahogy úgy fordult fel hogy minden egyes ország összes kukája kinyílt egy pillanatra és ahogy visszaállt a föld a szemét mindenhova befolyt lerakódott maradék spagetti száraz vizes zsemle kifolyt tej mindent megérintettek beömlöttek a kéményen és összekenték az ablakokat olyan lett a világ ahogy még sosem láttam

figyel

és ezután ha jön valami régiszerű tiszta szép például tegyük fel besüt a nap az ablakon akkor én az erjedt tejfoltokon keresztül látom a sugarakat és ha kilépek a házból a friss levegőm áthatja a soknapos spagetti szaga

azt hiszem értelek

nem nem értesz

felpattan hosszan bámul maga elé végül nagyot sóhajtva visszaül

az azutánban nincs tisztaság a táj vegyes ebben az újban senki sem takarít vagy próbál helyrehozni bármit úgy tenni mintha lenne értelme

sokan élnek ebben az új világban

nem vagy csak nem látják egymást az itt élők

értem

nagyon köszönöm hogy most itt maradtál

 

9

minden újat fáj beengedni

mi az hogy új

ami nem következik belőle az nekem mind új

ilyenkor mit érzel

hogy feleslegesen folytatódik

bólint

történik de minek

és még

egyszerre fáj is mert nem érdemlem ami most következik én már erről lemondtam

hallgat

és fáj az időzítés és az is hogy szembesülnöm kell hogy van tovább hogy van más is odakint rajtam és a fájdalmamon kívül

adj magadnak időt tényleg jó helyen vagy most az a dolgod hogy fájjon

köszönöm

 

10

tíz hónapja nem öleltem meg és kilenc hónapja nem tudom

ölelős volt

ha nyomot hagyott azt biztosan így ölelés alakú árok rés besüppedés

rádnehezedik a fizikai valóság

igen annak a hiánya kiterjedéstelenség üres levegő

sajnálom

tudod mi segít egy két literes hot water bottle amit esténként magamhoz szorítok és a gondolat hogy a hiány tulajdonképpen a magány ellentéte

szép gondolat

ugye szerintem is pont ennyire használ

felnevet

mosolyog

de igazán egy kicsit is segít ez

hát amíg hiányzik amíg fáj addig valódi hiszen a hiány is csak akkor létezik ha eredetileg volt ott valami be volt töltve az igazából nem egy üres hely az el van foglalva valakinek az erős és vitathatatlan jelenléte

félsz hogy valaki megpróbálja betölteni benned őt

igen nagyon

nem fogja tudni és nem hiszem hogy bárki megpróbálná

remélem köszönöm

 

11

amikor nem hiányzik na azzal mit kezdesz

kérdőn néz rá

amikor ülsz a kertlépcsőn nézed a fákat érzed ahogy zúgnak és egyben vagy tompa teljesség nem ordít bele a hiánya

lesüti a szemét és bólint

ezért most tulajdonképpen lehetnék hálás

csend

csend zúgás

 

12

live képeket nézegetek de nincsen más csak a csend van

hallgat

kés van táska van az orromban földszag van ott vagyok a helyen keresem fantázia és valóság

ő ott van

nem már nincs én elkéstem hónapokat vagy éveket aludtam át hiába futok ahogy csak bírok ébredés után egyenesen oda nincs nem találom rugdosom a leveleket ágakat hangosan szólítom ordítok semmi

hallgat

és az a legrosszabb hogy nem tudja hogy keresem nem várja hogy rátaláljak elfordította az arcát lemondott rólam

lemondott rólad miért gondolod dühös

nem nem egyáltalán nem

akkor

belenyugodott talán már rég megtanult lemondani az emberekről körülötte

bólint

messze vagyok pedig sietek bolyongok mindenfele sár és földszag recsegés ropogás

mit tennél ha utolérhetnéd

tartanám a karját ahogy védi magát fedezném vagy rúgnék ütnék

bólint

kettőnknek menne ketten képesek lennénk és utólag nevetnénk pár horzsolás csak esetleg heg

itt nincs happy ending

nincs

szemébe néz

romantikus arra gondolni mi lehetett volna hogy végződhetett volna

csend

ahogy arra is hogy ha lett volna időnk minden más lenne

vár

nem biztos sőt lehet nem tudna semmi változni mindig nehezebb azzal aki él a jelenlét mindig sebezhető esendő összevissza emberi akiről utólag gondolkodsz magányosan nyilván könnyebb magad meggyőzni a vágyott boldog végről

te elhitted mi

el én nagyon is hiszen a happy egy elérhető kategória volt nálunk

sajnálom

én is ha hamarabb tudom hogy ez ilyen talán kisebbet esem

igen mi lett volna ha mi lehetett volna

hogyha lett volna idő tudom az még nem változás de legalább egy lehetőség nyitott kapu amíg gondolni tudsz rá talán egy irány

sóhajt

csend

 

13

a nap egy konkrét pontján mindig gondolok rá

az mikor van

négy húszkor

ez is valamiféle állandóság látod

na jó ez csak egy vicc volt

nevet

nevet

 

14

van olyan hogy szuverén valóság és vajon megismerhető ha igen van olyan hogy realitás

nézi

ez a tompa zuhanás valahogy valóságosabbnak tűnik reálisabb mint a kellemes felszín és vagy tagadás

igen

ki dönti el és aki eldönti miért nem láthatóan dönt egyértelműen ha ismer tudja látja milyen elcseszettek együgyűek vagyunk miért nem szakít félbe mondd

nem tudom

miért nem jön el végre minek kell még történnie hacsak az én bizalmamtól függ a létezése akkor azt már rég baszhatjuk

bólint

elhallgat

 

15

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bajtsiviol.blog.hu/api/trackback/id/tr10013675902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása